A munka gyümölcse

Így kerestem (és találtam) új állást munka közben

Amikor teljes munkaidőben dolgozik az ember, nem egyszerű megoldani az állásvadászatot, de ha megszívleled az alábbi praktikus tanácsokat, lebukás nélkül keresgélhetsz a kínálkozó lehetőségek között.

Mielőtt nekiláttam
Két fontos szabályt fektettem le, amelyek betartására neked is érdemes odafigyelned. Először is megfogadtam, hogy az álláskeresés miatt nem romolhat a teljesítményem, nem késhetek a határidők betartásával és nem vehetem félvállról a rám bízott feladatokat csak azért, mert gondolatban már máshol dolgozom. Előfordult, hogy emiatt a hajtósabb időszakokban napokig nem tudtam az álláskereséssel foglalkozni, vagy ha mégis, akkor az az ebédszünetem rovására ment, nem pedig a munkaidőmből “csíptem le”. A másik, amit szerintem jó, ha megszívlelsz, hogy alaposan megválogatod, kinek beszélsz arról, hogy állást szeretnél változtatni. Én csak egy, hozzám igazán közel álló kollégámnak mondtam el, mert tudtam, hogy megbízhatok benne, és nem fogja elpletykálni senkinek. Ha te sem szeretnéd, hogy futótűzként terjedjen a hire annak, hogy szeretnél kereket oldani, inkább tartsd titokban az álláskeresést.

Amikor belevágtam
* Az önéletrajzomat és motivációs levelemet otthon írtam meg, hiszen ez összpontosítást igénylő feladat, amire érdemes elég időt szánni, nem jó, ha egy telefonbeszélgetés közben dobod össze. A dokumentumot, amiben elmentettem, csak a legritkább esetben nyitottam meg a munkahelyemen, hiszen a monitoromra pillantva egy másodperc alatt világossá válhatott volna bárki számára, hogy “miben sántikálok”.
* A fájloknak egészen más nevet adtam, olyat, amiből nem derült ki, hogy az önéletrajzomat és a motivációs levelemet tartalmazzák. Mielőtt azonban csatoltam volna egy e-mailhez vagy feltöltöttem volna egy álláskereső-oldalra, néhány kattintással átneveztem, azután újra visszaállítottam az ártalmatlannak tűnő elnevezést.
* Amikor befejeztem a böngészést a hirdetések között, gondosan töröltem az előzményeket, így még véletlenül sem derült ki, hogy napi rendszerességgel keresgéltem a profession.hu-n.
* Azt talán mondanom sem kell, hogy az önéletrajzomban nem szerepelt a céges telefonszámom és a munkahelyi e-mail címem, a beszélgetéseket és a levelezéseket a privát postafiókomból és a saját telefonomról folytattam. Az aktuális munkahelyemet sem neveztem meg pontosan, ha viszont sor került az állásinterjúra, ott természetesen már nem titkolóztam. Viszont amíg nem találkoztunk személyesen, inkább nem terítettem ki minden lapomat, mert elég kínos helyzetbe kerülhettem volna, ha megkeresték volna a munkaadómat, hogy értékelje a teljesítményemet…
*
badgeAmikor úgy kerestem állást, hogy épp nem voltam elkötelezve senkinek, éltem azzal a lehetőséggel, hogy feltöltsem az önéletrajzomat egy-egy portálra, így növeltem az esélyeimet, hiszen a munkaerőre vadászó cégek is könnyebben rám találhattak. Ha viszont volt munkahelyem, csak óvatosan folyamodtam ehhez, hiszen akár az aktuális főnököm is belefuthatott volna a CV-mbe. (Ez olyan, mintha párkapcsolatban élnél, de mégis regisztrálnál társkereső oldalakon “hátha akad jobb”-elvet követve.)

Ha netán lebuknál
Nekem szerencsém volt, így nem derült ki, hogy álláshirdetéseket bújok munkaidőben, de ha mégis tetten értek volna, nem kezdtem volna el hetet-havat összehordani, mert azt hiszem ezzel csak magam alatt vágtam volna a fát. Talán még jól is alakulhat a dolog, ha felvállalod, hogy új munkahely után kezdtél nézni, mert bizonyos dolgokkal nem vagy megelégedve. Ki tudja, lehet hogy épp egy ilyen őszinte beszélgetés segít abban, hogy számodra pozitív változások történjenek a jelenlegi munkahelyeden.

 

 

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!